icon

Útvonal: Ladánybene – Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Táv: 131,9 km
Szintkülönbség: ~+280 / ~-320 m
Jelzés: icon
Túramozgalom: nem

Tartalom

Bevezetés icon

A Kiskunsági Piros elnevezést talán a Petőfi Túrakör használta először, az azóta kihelyezett néhány információs táblán és az OSM-en is e névvel van illetve az útvonal. A Kiskunsági Nemzeti Park 9 db mozaik szerűen elhelyezkedő területéből 3 db-ot érint (Fülöpházi-buckavidék, Orgoványi rétek, Bugac). A Pusztaszeri TK-et a végén éppen csak érinti, abban az Alföldi Kék vezet tovább. Ugyanakkor a Hétvezér Emlékmű környéke is országos jelentőségű védett terület (Pusztaszeri Hétvezér Emlékmű TT). Az érintett vagy megközelített Fülöpházi buckavidék, Bugac, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark országos jelentőségű látnivalók, de ezeken kívül is megismerkedhetünk néhány érdekességgel az útvonal bejárása során. Azonban a távolságra vetített látnivalók száma, nem olyan sok (a települések fiatalok, egyiken sem található kiemelhető látnivaló), de hosszasan, hosszú időkre - szinte zavartalanul - érintkezhetünk a természettel, ugyanis e hosszú táv során csupán 4 db településen és 2 településrészen haladunk át (néhány települést azért még megközelítünk, amiket vízvétel céljából érdemes meglátogatni, főleg ha több napra tervezünk) és az aszfaltos / országutas szakaszok is elhanyagolhatóak, azok is nagyrészt a településen áthaladó szakaszok. Igaz, ezen a területen igen sok a tanya és néha az ezekhez vezető autós forgalom is jelentős, de a lehetőség bizonyos időszakokban fennállhat, hogy mégsem találkozunk emberekkel. Javarészt homokos utakon halad a nyomvonal, ezért a kerékpáros bejárás erősen megfontolandó. Főleg a Jakabháza és Csengele közti szakasz lehet problémás ezzel a közlekedési eszközzel. 92 km Bács-Kiskun- és 40 km Csongrád-Csanád megyére esik.

A területről szinte semmilyen turistatérkép nem jelent meg, Cartographiás biztosan nem. Két helyen van bejárást nehezítő akadály, melyek lentebb vannak részletezve. Az útvonal karbantartás 2019 körül megindult, de a bejárás időpontjában még sok szakasz hiányzott, néhol több km-en át hiányoztak a jelzések. Rövid szakaszon van fonódás az Alföldi Kékkel!

Térképek, gps track icon


Letölthető és A1-es méretben nyomtatható 1 : 105 000 -es méretarányú áttekintő térkép

Letölthető gps track
*.gpx

Turistalátványosságok és szabadidős lehetőségek icon

Ladánybenei Árpád-kori templom emlékhelye [i] icon ↔3,1 km
"1980 nyarán Ladánybenétől D-i irányban kb. 1,2 km-re a Templom dűlőben, egy ÉNY-DK irányú dombhát ÉNY-i végén földmunkák során kőfalakra bukkantak. A feltárás során egy félkörös szentélyzáródású Árpád-kori templom alapfalai kerültek elő."


Hercegegyházi emlékkereszt [ME], Rendek tanyamúzeum [ME] [i] és Kunpusztai Református templom [ME] [i] ↔6,3 km
"Ezen a helyen állt az Árpád-korabeli HERCEGEGYHÁZ nevezetű falu és a Szent Imre félköríves templom (XII. század). Emlékezetül állította: Kerekegyháza önkormányzata és polgárai, 2010." - olvasható az emlékkeresztnél


Halásztanya (Kondor-tó) [i] ↔2,8 km
Az útvonal ezt a látnivalót és jól elkerüli, a legrövidebb, ha a Kondortó buszmegállótól kezdjük a kitérőt.


Fülöpházi homokbuckák [i], Strázsa-halom ↔4,2 km
A piroson haladva, az 52-es út előtti utolsó jobbra kiinduló úton ajánlott a kitérőt elkezdeni.
"Itt található Közép-Európa legérdekesebb homokvidéke, ahol a nyílt és a félig kötött homok változatos formakincse látható. A terület geológiai különlegessége néhány mozgó homokbucka. A buckaoldalak, buckatetők és buckaközi mélyedések sok ritka növény és állatfaj élőhelyei. A buckavonulat keleti részén szikes tavak kiszáradt medrei húzódnak. Ma már csak ritkán telnek meg vízzel, felelevenítve az egykor nyüzsgő szikes tavak emlékét." - olvasható az egyik tábláról.


Fülöpházi-buckavidék (Báránypirosító tanösvény) [i] ↔max. 3270 méter
A fent említett táv a tanösvény teljes hossza, azonban buckákat és nyáras-borókást már az út elején is láthatunk.

Kilátótorony (Rekettye tanösvény) [i] ↔2,6 km


Nyakvágó-halom ↔120 méter


Magyarkert (Kis-Magyarország Botanikus Kert) [i] icon ↔7,8 km


A következő 3 látnivaló a nemzeti park területén van és elvileg a Karikás Csárdától (pirostól 1,3 km) csak fizetés ellenében lehet tovább menni! DE a jegyárban benne van a Pásztormúzeum meglátogatásának lehetősége is.

Szabadtéri pásztorépítmények icon (kicsit távolabb, balra található a jelzett úttól!) ↔3,7 km


Pásztormúzeum [i] és Állattartó telep icon ↔↔3,9 km
"1975-ben épült - Kerényi József Ybl-díjas építész tervei alapján - az alföldi szárazmalmok stílusában az itt álló Pásztormúzeum. Az épületben megtekinthető kiállítás a hagyományos pásztorélet tárgyi emlékeit és a nemzeti park természeti értékeit mutatja be. Az épület előtt Polyák Ferenc fafaragó alföldi embereket ábrázoló szobrai láthatók. A múzeum előtt álló öreg kocsányos tölgyek az egykori pusztai tölgyesek utolsó hírmondói. A múzeum mellett található, réti mészkőből készült Emlékkövet a nemzeti parkot megalapító igazgatók tiszteletére emelték. A múzeumtól nyugatra fekvő homokdűnéket változatos erdőtársulások borítják. Ettől keletre alacsonyabb, kiszáradt tómedrekkel tagolt tágas legelők uralják a tájat. A távolban egy-egy kereszt vagy gémeskút teszi teljessé a puszta képét." - olvasható a múzeum előtti tábláról.


Ősborókás (Boróka tanösvény) [i] icon ↔↔↔1 km
Ahogy a Pásztormúzeum előtti táblán olvasható, ez már a homokdűne terület


Bugaci Csárda ↔400 méter


Alföldfásítási Múzeum [i] icon
"Az első világháborút lezáró Trianoni Békeszerződés megkötése 1920. június 4-én történt meg, amely során Magyarország elvesztette földterületének 2/3-át, erdőterületeinek 84%-át. A békeszerződést követően az ország erdősültsége 11,7%-ra csökkent, a legjelentősebb fakészletekkel, valamint a fenyvesekkel rendelkező országrészeket más országokhoz csatolták, így jelentős faanyag hiány alakult ki. Az Alföld szikes és futó-homokos területein a fásítási munkák igazi lendületet 1947-ben kaptak, ezt követően mintegy 300 ezer hektárral növekedett a táj erdőterülete. Az Alföldön az erdőtelepítések a faanyag hiány csökkentése mellett rendkívül fontos védelmi szerepet is betöltötték, ugyanis a futóhomok megkötése is ezen erdőknek köszönhető. Ezen hatalmas erdőtelepítési munkáknak állít emléket a bugaci Alföldfásítási Múzeum." (a helyszínen kihelyezett tábla szövege)


Pálosszentkút icon ↔11 km
A turistaúton tovább haladva még 2,6 km Petőfiszállás vá.!


Kocsányos tölgyfa-csoport (Csengele külterület) [i] icon


Csengelei Árpád-kori templomrom icon ↔1,5 km
A kihelyezett tábla szövege: "Román stílusban épült, hármas körárok erődítéssel. 1241-ben a Tatárok elfoglalták és felégették. A XIII. század második felében az akkor ide telepített kunok az újjáépített templom köré temetkeztek. A XVI. században a templom a török pusztítás áldozatául esett, romjai a XVIII. században végén még állnak. A templom alapfalait 1975-ben a szegedi Móra ferenc Múzeum táratta fel. Ezt követően Csengele lakossága az alapfalakat a feltáró régész irányításával helyreállította."


Hétvezér emlékmű (Árpád-halom) [TT] icon
"A Magyar Országos Diákszövetség kezdeményezte, hogy a honfoglalás ezredik évfordulójára közadakozásból állítsanak emlékművet. A gyűjtés lassan haladt, 1896-ban még csak az alapkő letételére volt mód. A terveket és a domborműveket Pataky Imre (1850-1910) kecskeméti rajztanár készítette. 1898-ban a „Gerenday és fia" kőfaragóműhely megbízást kapott az emlékoszlop kivitelezésére, amelyet végül 1900. június 24-én ünnepélyes keretek között avattak fel. Az obeliszk felirata felett Árpád vezér, az oszlop másik három oldalán Előd, Ond, Kond, Tas, majd Huba és Töhötöm látható. A mészkőből készült emlékmű magassága - a csúcsáról elrugaszkodni készülő turullal együtt- 14 méter." - olvasható egy tábláról


Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékhely icon

Érintett települések icon

helység megnevezése jogállás[1] megye[1] járás[1]  lakónépesség (fő) (2020)[1] legjelentősebb kisebbségek (nem kívánt válaszolni) (2011)[1]
Ladánybene község Bács-Kiskun Kecskeméti 1598 német: 0,5 %; cigány: 0,2% (14,3%)
Ágasegyháza
község Bács-Kiskun Kecskeméti 1863 román: 1,5%; német: 1,1%; cigány: 0,1% (2,3%)
Jakabszállás község Bács-Kiskun Kecskeméti 2552 cigány: 0,7% (3,0%)
Móricgát-Erdősszéplak településrész Bács-Kiskun Kiskunmajsai 51 n.a.
Csengele község Csongrád-Csanád Kisteleki 1843 német: 1,6 %; román: 1,6% (5,3%)
Ópusztaszer-Kiszer településrész Csongrád-Csanád Kisteleki 107 n.a.

Földrajzi tájbeosztás icon

Az útvonaldiagramon szereplő kistájak, a következő nagy-, ill. középtájon helyezkednek el:
ALFÖLD (1) nagytáj
Duna-Tisza közi síkvidék (1.2) középtáj[2]

Akadályok, kényszer kerülők icon

A bejárás során 2 helyen volt tapasztalható bejárást nehezítő szakasz.
  1. Ladánybene és az 5211-es jelű út között – utóbbitól visszább egy bő 4 km-re – egy tanya közvetlen környezete lekerített, látszólag magán terület, az egykori nyomvonal helyén egy szakaszon legelő van.
  2. Az 5211-es jelű út után egy 500 méterre benőtt útszakasz kezdődik. A bejárás időpontjában a nyomvonal több szakaszon nem volt járható! A szakasz egy 700 méteren át tart.

Útvonalleírás személyes gondolatokkal icon

Ladánybene - Letérés az 5211-es jelű útról (20,0 km):
Ladánybenéről az országúton haladunk Kunbaracs felé. Az útvonal paradox módon egy országutas gyaloglással kezdődik, ez alig lesz jellemző az útvonalra. A piros jobbra hagyja el az utat, a piros L balra kezdődik a Ladánybenei Árpád-kori templom emlékhelyére. A piros a Templom dülőn halad, szinte nyílegyenesen. Több tanya lesz, főleg a baloldalon. Hol erdőben, hol nyílt részen haladunk, homok már azon a szakaszon is van. A végén a jobb oldalon lesz néhány ház, miután balra folytatódik az útvonal. Onnan tehetünk kitérőt a geotoronyhoz (nagyon mély homokban), amiből a létrák sajnos hiányoznak. A piros ismét szinte nyílegyenesen tart DNY felé, kezdetben erdőben, majd az út az erdő szélén halad, de nem megy ki teljesen az erdőből, de a szántásokat láthatjuk. Majd enyhén kanyarodunk D-nek, ismét az erdőben haladunk. A néhai Csaradai iskola elvileg lakóház a baloldalon, ott ismét DK felé törik meg az útvonal. Utána hamarosan kiérünk az erdőből, legelők közt haladunk, már messziről látszik a Csorba tanya. Közelebb érve, áthaladunk a tanya melletti Csorba-hídon. Ismét erdőbe érünk, keresztezzük a Kurjantó-Nagyszéktói-övcsatornát, ami után balra kanyarodunk, egy ideig haladunk a csatorna mellett, míg az balra elkanyarodik majd. Halad az út az addigi irányba, majd a piros jobbra kanyarodik el. A továbbiakban lesz egy tanya és a hozzá tartozó legelő, ami ellett kerítve. A legelő területén az út meg sincs már, de útvonal karbantartásig érdemes a nyomvonalat követni, mert a közelben nincs más út, amin kerülni lehetne. A tanyán azonban lehet kutya! A legelő után ismét erdő és út nem nagyon van a nyomvonalon és ha éppen van, az is füves, de járható a nyomvonal! Aztán jól járható úton érünk ahhoz a kanyarhoz, amin már a néhai Kákási iskola felé vehetjük az irányt. Az erdő a kanyar környékén elég sötét, de aztán folyamatosan kivilágosodik, az út kiszélesedik majd. Balról csatlakozik a piros kereszt. Nyílegyenesen érjük el az országutat. Előtte a baloldalon a Kákási iskola falmaradványait is észrevehetjük. A jukkák mindig jól jelzik a hajdan lakott területeket! Egy bő km-t kell az országúton (5211-es) haladni.

Letérés az 5211-es jelű útról - Kondortó am. (5214-es út) (4,6 km):
Az országutat balra hagyjuk el. Egy ideig jól járható az útvonal, majd észrevehetjük, hogy a jól járható út egy kicsit jobbra eltér az egyenestől és egyenesen a bokrok közt, néha út lehetett. Sajnos az az útvonal. Néha menni kell rajta, mert nincs más, de néha kilehet próbálni a baloldalon lévő szántást a haladásra. Azonban a nyomvonal sincs annyira benőve. Egy idő után aztán járható lesz a nyomvonal és azon szakaszon lesz az elágazás, a sárga ott kezdődik Szabadszállás, ill. Kiskőrös felé. A továbbiakban is füves lesz az útvonal, majd kezdődik egy balra-jobbra tekergés, a gázvezetés nyiladékáig. Út alig kivehető, jórészt a fűfélékben kell menni. A gázvezeték nyiladékán azonban jól járható út van. De rövidesen DK-felé elhagyjuk azt az utat is, de aztán a továbbiakban jól járható út lesz. Arról az útról tehetünk egy hosszabb kitérőt, egyszerre három látnivalóhoz is: a Hercegegyházi emlékkereszthez, a Rendek tanyamúzeumhoz, valaint a Kunpusztai Református templomhoz. Visszatérve az útvonalara, onnantól végig egyenesen érjük el a Kerekegyháza-Szabadszállás közti országutat, ahol a Kodortó buszmegállót találjuk. Épp a Kondor-tó sarkán vagyunk. Jórészt szép zöld rét van már a tó helyén! A Halásztanya (Kondor-tó) kitérőt onnan érmes megtenni.

Kondortó am. (5214-es út) - Lakos tanya am. (52-es út) (8,0 km):
500 métert Szabadszállás felé haladunk az országúton, majd balra kanyarodunk. Hamarosan keresztezzük a Kondortói-csatornát. Körülöttünk tanyák vannak, majd az összes jól járható út elkanyarodik a tanyák felé és marad egy füves út, néha előjön a homok, majd egy tanya kerítésének szélén fordulunk balra. Hamarosan ismét lesznek tanyák és az út ismét jól járható lesz. Kiérünk a Kondor-tó rétjéhez, ahol jobbra kanyarodunk, haladunk a homokos úton 1,6 km-t, ami után jobbra kanyarodik az útvonal a Fülöpházi buckavidék felé. Balra Fülöpháza (ha az utat nem szakítjuk meg az 52-es útnál, nagyon ajánlott betérni Fülöpházára vízért!). A buckák irányába haladva, ismét találkozhatunk tanyákkal. Majd az út balra kanyarodik az 52-es út irányába. Addig a piros útvonalában - a tanyák után - lesz egy jobbra-balra törés. A végén két kerítés közt haladunk. Előtte lesz jobbra egy földút, amin a Strázsa-halomhoz és a Fülöpházi homokbuckákhoz tehetünk kitérőt. A halmon keresztül juthatunk a buckás területre, ahol megtalálhatjuk a nyílt homokos területet. Az útvonalon, az 52-es úton találjuk a Lakos tanya buszmegállót.

Lakos tanya am. (52-es út) - Ágasegyháza (5,7 km):
Az 52-es utat keresztezi az útvonal. A műút után lesz egy pihenő, esőházzal, majd egy keskeny ösvényen haladunk be az erdőbe. Lesz erdei tornapálya és még egy pihenő, majd kezdődnek a buckák. A tanösvény elhagyja a pirosat. A tanösvény azonban egy másik buckás, nyáras-borókás területet mutat meg (kitérő: Fülöpházi-buckavidék (Báránypirosító tanösvény)) Azonban sárgán haladva is hasonlókat láthatunk, a buckák közt főleg nyáras-borókás van, amik közt ösvényen haladhatunk. Igen gyalogos turistabarát útvonal! Aztán jobbra fordulunk egy füves útra a fiatalosban, elhagyjuk a buckákat. Később balról kanyarodik majd a nyomvonalra egy kijártabb út. Enyhén balra térünk róla le, majd arról derékszögben balra. Az az út balra, majd jobbra kanyarodik, aztán egy bő km-t haladunk egyenesen mígnem változik helyzet egy balra kanyarodás után. Utána is jórészt erdőben, többnyire homokos utakon megyünk, de tekereg az útvonal Ágasegyházáig. Közvetlenül a házak előtt keresztezzük a felhagyott, Kecskemét-Fülöpszállás (152-es) vasútvonalat. Haladunk egy utcán, amin elérjük a településen áthaladó országutat, amin majd balra kell mennünk néhány métert.

Ágasegyháza-Jakabszállás (17,8 km):
Az országútról jobbra fordulunk, abban az utcában hagyjuk majd el a települést. Az út a belterület után is kaviccsal szórt, majd megszűnik a szórás. Homokos lesz az út, de nem olyan mély. Sokáig kísérnek a tanyák, majd elmaradnak, belépünk a Kiskunsági Nemzeti Park, Orgoványi rétek területére. A néhai vizenyős terület és az erdőszél határvonalában kanyargunk, az út hol picit homokos, hol füves. Azon a szakaszon tehetünk kitérőt a Kilátótoronyhoz, a legelőn keresztül. Aztán a piroson haladva, vége lesz a baloldali erdőnek, átvágunk a legelőn, keresztezzük a Kolon-tói-övcsatornát. Az út autóval kijárt, de füves. Véleményem szerint az útvonal legszebb szakasza! Egy szakaszon aztán erősen benőtt az útvonal, ott a bejárás a kijárt úton történt! Eszerint és az eredeti nyomvonal szerint is, lesz egy jobbra, majd balra törés az útvonalban. Azután csak néhány száz méterre lesz balra a Nyakvágó-halom . A továbbiakban lesz némi kanyargás, lesz közte kukoricás, erdő, kaszáló. Egy csatorna keresztezése ismét jól kivehető lesz, azután a következő balra-jobbra kanyarnál egy jellegfa említhető. Elérjük a néhai keskeny nyomközű vasút nyomvonalát. A sínek még megvannak. Jobbról csatlakozik majd egy széles, de elég homokos út. Az átjáróban a homok teljesen betakarta már a síneket. Egy ideig a széles, homokos úton haladunk (hivatalosan az 5303-as országos közút), a vasúti sínek mellett, majd a Lugos-tó szögletében fordulunk jobbra. Arra a tóra is már csak egy hatalmas rét emlékeztet. A mellette álló pihenőből már csak néhány fadarab látszódott ott jártamkor! Bár voltak kihelyezett természetvédelmi táblák, ám erről semmiféle információt nem találtam! Jakabszállásig egy 4 km az út, szántások, szőlők, akácosok, néha tanyák és homokos út a jellemző. Jakabszálláson keresztezzük az 54-es út mellett haladó keskeny nyomközű vasút Kiskunmajsa felé vezető ágát. Egy picit haladunk az 54-esen, majd balra kanyarodunk Fülöpjakab, Kunszállás felé.

Ágasegyháza - Móricgát-Erdősszéplak (17,0 km):
A település elhagyása után is az országút az útvonal (a kerékpárútnak hamarosan vége), majd jobbra térünk le egy széles, nagyon mély homokos útra. Útközben ismét láthatunk tanyákat. Az út enyhén jobbra kanyarodik, majd hamarosan ismét keresztezi a kisvonat nyomvonalát. Azután hamarosan egy elágazáshoz érünk (Gedeon tanya) (ott tábla is van a turisták számára. Jobbra tehetünk kitérőt a Magyarkert (Kis-Magyarország Botanikus Kert)-hez, a piros kereszt szerint. Onnan a piros balra folytatódik. Néhány tanya után, beérünk az akácosba. Az akácosban is lesz legalább egy lakott ház. Az út nagyon homokos. Keresztezzük a Bugac felé menő országutat. A keresztezéstől lehet kitérőt tenni egy újabb geotoronyhoz, ami ott jártamkor szintén zárva volt. A piroson haladva, elérjük a Kiskunsági Nemzeti Park, Bugac területét, annak szélén haladunk tovább, balra fordulva. A park határa egyúttal az erdő széle is. Ott haladunk, a jobbára füves úton. Majd balra betérünk az erdőbe, egy keskeny ösvény vezet a kezdetben hangulatos erdőben (vannak tölgyek is). Majd lesz egy kis tekergés, ott már fű és akácos lesz, néha alig kivehető az út. Majd átvágunk egy kaszálón, ami után jobbra tartva ismét tanyák közt jutunk a Bugacra - és a másik irányba a Karikás csárdáig vezető műúthoz. Azt keresztezi a piros. Jobbra a Karikás Csárda felé vezet a piros kereszt. A Karikás csárda Bugac puszta kapuja is, amin át elsősorban a következőket tekinthetjük meg (ez csak egy ajánlat, ami eme vándortúrába még beleférhet, de a környékbeli információs táblák és térképek, sokkal több helyet említenek): Szabadtéri pásztorépítmények, Pásztormúzeum, Állattartó telep, Ősborókás (Boróka tanösvény). A pirosra visszatérve, a műút után hamarosan jellegtelen akácosban haladunk, balra az útról is látható a fák közt megbúvó Bugaci Csárda. Az útvonal nem vált irányt, hamarosan ismét lesz néhány tanya, majd Bugac felső állomásnál találkozhatunk utoljára a Kiskunsági kisvasúttal. Lakott terület mellett (Erdősszéplak), egy aszfaltos utcában jutunk ki a Móricgát felé vezető országútra. Azon haladunk, balra lesz majd a Az Alföldfásítási Múzeum, a hangulatos kertjével. Ott buszmegállót is találunk (Bugac, Erdészet)

Móricgát-Erdősszéplak - Kiskunhalas-Kiskunfélegyháza vasútvonal (Ilonaszállás am.) (11,6 km):
Az országút jobbra kanyarodik, a piros egyenesen halad tovább. Erdő lesz egy darabig, majd kiérünk belőle. Lesz néhány tanya, majd talán a leghosszabb egyenes szakasz vár ránk. Sok lesz a nyílt terület, majd beérünk egy erdőbe. Talán azt érezhetjük, hogy ott tényleg a senki földjén vagyunk. Enyhén balra kanyarodunk, megyünk egy néhány száz métert abba az irányba, a homokos úton. Ott jártamkor a területen nem rég volt erdőirtás, teljesen nyílt a terület. Visszaérve az erdőbe, belövünk ismét egy irányt, amit a végén csak egy jobbra-balra törés szakít meg, egészen a Kiskunfélegyháza-Kiskunhalas vasútvonalig. Már az erdőben is lesznek rom tanyák, majd az erdőből kiérve szinte végig kísérnek majd az "élő tanyák" szétszórva a szántások közt. A vasútvonalon a környéken sajnos nincs állomás vagy megállóhely, csak buszmegálló (Ilonaszállás)

Kiskunhalas-Kiskunfélegyháza vasútvonal (Ilonaszállás am.) - Csengele (11,2 km):
A vasútvonalat és a mellette futó (Kiskunfélegyháza-Kiskunmajsa) országutat keresztezzük és már megyünk is vissza a tanyavilágba. Megint erdők, majd tanyák, a körülöttük lévő szántóföldekkel. Néhány tanya előtt aztán jobbra kanyarodunk, ahonnan balra a piros kereszt indul Petőfiszállás vasútállomásra, ami érinti a Pálosszentkút nevű kegyhelyet. A piros, piros kereszt elágazásától kezdünk meg egy kis kerülőt. Egy időre elhagyjuk a tanyákat, néhány romot láthatunk csak. Keresztezzük a Dong-ért, ami igen bővizű. Majd balra megyünk Csengele irányába. Körülöttünk jó sok tanyát láthatunk a szántásokon túl, de egy sem lesz közvetlenül az út mellett. Az út nagyon homokos. Aztán a tanya világ ismét megszűnik, erdőbe érünk. Nyár, akácos főleg. A homokot enyhítik a füves szakaszok. Majd ismét balra térünk, hogy zárjuk az előbb említett kerülőt. Az erdő szélen haladunk, az út csak néha megy ki a fák közül. A Dong-éret nem keresztezzük, ugyanis az út mellé fordul (baloldalunkon lesz, ezen a szakaszon egyben a megyehatár is), de jobbra kanyarodva elhagyjuk a csatornát, megjelennek a tanyák szinte rögtön, majd a szántók is. Jobbra csatlakozunk egy szélesebb homokos útra, amiről aztán rögtön balra le is térünk egy hasonló minőségűre. Az már bevisz Csengelére. Csengelén a Kiskunmajsára vezető országútig lesz egy balra, majd jobbra törés az útvonalban, a törésnél található a templom és park is, szökőkúttal.

Csengele - Csengele vá. (7,8 km):
Csengelén Kiskunmajsa irányba haladunk az országúton, amit balra egy műúton hagyunk el. Az aszfaltnak vége lesz, homokos úton haladunk a nyáras-akácosban. Egy balra, majd jobbra kanyarral jutunk ki az erdő szélre. Baloldalt tanyák és szántók lesznek. A szántók és tanyák elmaradása után, bokrosban, majd erdőben érkezünk meg a Kocsányos tölgyfa-csoport , ahol pihenő és esőház is vár. A látnivaló után kijutunk a Csengelét, Balástyával összekötő országútra, amin balra, egy picit Csengele felé vesszük az irányt. Jobbra egy széles úton jutunk el az M5-ös felüljárójához. Sűrűn lesznek a lakóházak a felüljáróig. A felüljáró feljárója előtt ágazik ki balra a piros L jelzés a Csengelei Árpád-kori templomromhoz . A piros áthalad a felüljárón és szinte nyílegyenesen tart a Cegléd-Szeged vasútvonalig. Útközben, tanyák, erdőrészek, szántók. A vasúti pálya előtt jobbra fordulunk, elmegyünk a Csengele vasútállomás mellett. (Hiába fővonal, kevés vonat áll meg ott!)

Csengele vá - Pusztaszer (10,8 km):
A vasútállomás után 1,8 km-t haladunk a vasúti sínek melletti jól járható úton. Majd balra átkelünk a vasúton. Az előttünk álló utat, talán a kb. 5 km-re lévő, 5-ös főúttal törhetjük meg gondolatban, addig kiemelhető dologra nem számíthatunk. Jórészt jellegtelen erdőben haladunk, többnyire középen füves "kocsi utakon", ami néhol homokos, néhol a homokot megköti a fű. A szakaszban egy jobbra-balra törés után egy erdészház mellett megyünk el, majd az 5-ös út menti tanyákig lesz még néhány jobbra-balra kanyarodás. Közben egy tanya is lesz, majd az egyik út mentén villanyoszlopok lesznek. Az 5-ös menti tanya sorról aztán jobbra kimegyünk az 5-ös főútig. Keresztezzük azt, haladunk a kezdetben nem annyira homokos úton. Ismét megjelennek a tanyák és a körülöttük lévő szántók, ahol az út homokosabb lesz. Aztán jobbra kell kanyarodni a fóliasátraknál, ami azt jelzi, hogy nagyon közel járunk egy látnivalóhoz! Egy bő száz méterre balra kanyarodunk közvetlenül a látnivaló felé. Aztán meg is pillantjuk: a Hét Vezér Emlékművet a halmon (Hétvezér emlékmű (Árpád-halom) )! Az útvonal jobbról megkerüli a halmot, ami mellett pihenők vannak. A halomtól indul a zöld jelzés, ami a következő irányváltásunkig fonódik velünk. Az irányváltás a pirosnak egy jobbos, a zöldnek egy balos. Az út szinte egyből aszfaltossá válik, ahogy rátérünk. Azon bejutunk Pusztaszerre. Egyenesen jutunk el az 5-ös út felöl a településre érkező országútra (azon természetesen található buszmegálló is).

Pusztaszer - Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark (17,3 km):
A települést az országúton hagyjuk el. Eredetileg a piros a település szélétől egy 2 km-t haladt az országúton, de a jelzésfelújítás óta ezt megússzuk egy bő 350 méterrel, ugyanis akkor az új útvonal balra letér az országútról, földúton halad az erdő és a szántás szélén. Majd jobbra kanyarodik a villanyvezetés erdősávján, egy betonlapokból kirakott út után előbb szántás, majd erdősáv, azután legelő/mező után kanyarodik balra. A jobb oldali tanya előtt átvág a mezőn, egy jobbra kezdődő enyhe S kanyarral jut be egy sötét erdőbe (tanyarom a fák közt!), aztán egy szántás szélén jut ki egy útra, ahol a piros régi nyomvonala haladt. Balra megyünk természetesen és sokáig haladunk egyenesen. Lesz minden ami várható: tanyák, szántás, erdőtagok (fiatalos, akácos). Amikor az út enyhén jobbra kanyarodik, balra kanyarodunk és ezzel nagyjából tartjuk az addigi irányt, de az út elhagyottabb. De rövid ideig tart, kijutunk a Kiszeren átmenő úton. Az út mentén jobbra és balra is lesznek házak. A kerteket ismét erdőfoltok és szántások szakítják meg. Arról az útról majd jobbra térünk le egy homokos útra. Azon jutunk el egy bekerített objektumhoz, az aszfalt út addig tart jobbról, de mi balra megyünk. Homokból sose legyen elég, ha arra járunk! A homokot megtöri egy mező, amin áthaladunk. A másik oldalon ismét házak lesznek, előttük kanyarodik enyhén jobbra az útvonal, megcélozva az Ópusztaszer-Kistelek országutat, ameddig már egyenes az út, főleg erdőn át. Kistelek irányába fordulunk, az az jobbra. Az út mellett kerékpár út van. Csak egy bő 100 méter és ismét földút! Természetesen balra. (A letérés után rögtön balra egy ösvényke vezet egy romos esőházhoz.) Jórészt akácosban és fenyvesben haladunk, a gyakran homokos úton. A monotonitást még az elején egy balra, majd jobbra törés szakítja meg. Aztán balra kanyarodva, ott jártamkor hatalmas erdőirtás rázta meg a környéket, ami nem éppen a szálaló erdőgazdálkodást mutatta. Balra lesz egy tanya, aminél jobbra elhagyjuk az Ópusztaszer-Kistelek országút óta velünk fonódó kék kereszt jelzést. Az elválás után rögtön lesz egy pihenő, a fák közt kemence. Aztán egy műútig már csak egy enyhe ívű balra, majd jobbra kanyar lesz. Azért az erdőben majd vegyük észre a tájidegen fafajok közti szép kocsányos tölgyeket! Az ominózus műútra balra kanyarodunk. Hamarosan jön a csattanó, mármint azoknak, akiknek már "megvan" az Alföldi Kéktúrájuk, ugyanis arra az útra csatlakozik majd az is! (Én személy szerint akkor figyeltem föl erre az útvonalra.) Érdekes, hogy a Sándorfalva-Ópusztaszer országútnál a kék az úttal párhuzamos erdei földútra van festve, míg pirosból az országút menti egyik táblán láthatunk egyet. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ig természetesen aszfaltos út vezet, az utolsó (pontos) piros egy oszlopra van festve a főbejárat előtt, nem sokkal.

Bejárás: 2020. szeptember
Az oldal létrehozása: 2020. november
utolsó módosítás: 2020. november