icon

Útvonal: Salgótarján – Miskolc-Diósgyőr
Táv: 121,5 km
Szintkülönbség: ~+3275 / ~-3355 m
Jelzés: icon icon
Túramozgalom: Kohászok Útja

Tartalom

Bevezetés icon

Az országot körbejáró kék sávval jelölt turistaútnak van néhány „leágazása", amelyek (túlnyomórészt) szintén a fenti jelöléssel vannak ellátva. Ilyen a Kohász út is, mely Salgótarjánt köti össze Miskolccal, pontosabban véve Diósgyőrrel. Az 1960-as évek második felében kialakított 130 kilométer hosszú turistaútvonalat a térségben található kohászati, nehézipari központok természetbarát munkásai valósították meg. Céljuk az volt, hogy megismerjék egymás településeit, valamint a térségben található természeti értékeket és csodákat, amelyek az útvonalon találhatóak. Az útvonalhoz kapcsolódó túramozgalom egyik életben tartója a Salgótarjáni Hegyikerékpáros Egyesület. A jelzett út Salgótarjánból indulva, a Medves-vidéken a Pécskő-nyergén át, a Bárna feletti Nagy-kő felé tart. A több helyen is terepasztal-szerű látképet szolgáltató nógrádi szakaszon át Istenmezeje település következik. Ez már a Heves-borsodi-dombság területe, ahol Istenmezeje és Járdánháza közötti szakaszon a legnagyobb egybefüggő hazai erdőségben vezet fel az út, a kistáj legmagasabb pontját képviselő Ökör-hegyre. A dombság túloldalán az Upponyi-hegység tetőiről Ózdra is leereszkedik, majd a vidék mesés szurdokán keresztül, a Bükk hegység ún. Kis-fennsíkján, 741 méterre kapaszkodik fel. Azután Lillafüreden át éri el Diósgyőrt. (a szöveg a Pécskő-nyeregben lévő tábla alapján íródott!)
Az útvonal a turistatérképeken általában Kohász út néven szerepel, a túramozgalmat kiíró B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség honlapján, Kohászok útja néven is említi. Egyes forrásokban Kohász Kéktúra néven is említik. 2020-ban az útvonal 60 éves évfordulójára, a Salgótarjáni HKE és a Vasutas Természetjáró Baráti Kör, kerékpáros, ill. gyalogos teljesítménytúrát hirdetett[1].
Mivel az útvonal fonódik az Országos Kéktúrával és a Bükki kékkel is, ezért a Sáta és Diósgyőr közötti szakasz jelzése icon. Három tájvédelmi körzeten és a Bükki Nemzeti Parkon át vezet. A Karancs-Medves TK az Inászó utáni országút és a Bárna közötti, a Tarnavidéki TK Istenmezeje és a Gyepes-völgy közötti, míg a Lázbérci TK a Sáta és Dédestapolcsány közötti szakaszon (ezeket a térképek jobban szemléltetik).

Az útvonalat teljes egészében lefedik a Cartographia turistatérképei és atlaszai. Többek a között a "Karancs, Medves, Heves-borsodi-dombság" és "Bükk" címűek. A bejárás során nem kellett járhatatlanság miatt kényszer kerülőt csinálni és túlzott benőtt szakaszok sem voltak, egyedül Istenmezeje előtt volt egy kissé csalános, magas füves rész. A turistajelzések is jól karbantartottak, de a gps sosem árt, főleg a fátlan, nyílt részeken. 

Térképek, gps track icon


Letölthető és A1-es méretben nyomtatható 1 : 90 000 -es méretarányú áttekintő térkép

Letölthető gps track
*.gpx

Turistalátványosságok és szabadidős lehetőségek icon

Az útvonal jelzése Sátáig icon

Pécskő-forrás icon ↔70 m


Pécs-kő icon>icon/icon ↔1,6 km; +/-105 m
"A város fölé emelkedő 544 m-es hegy a Pécskő. A történelmi idők során megtelepedett itt a rézkor embere, később kisebb erődítményt is építettek rá, majd ismeretlen korban kaptárfülkéket véstek a 10 m-t meghaladó, függőlegesen meredező É-i falába. Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején a kőbányászat vette birtokába, még keskeny nyomtávú vasutat is fektettek a kőanyaga elszállítására. A II. világháborúban hadászati tevékenység is folyt a területen. A hegy alatt húzódó széntelep letermelését több időszakban végezték. A hegy meredek oldala alkalmassá tette sípálya elépítésére: a Dolinka felőli oldalon az 1960-70-es években, a szikla-alatti területen az 1980-as években már felvonóval. Közkedvelt kirándulóhely." - olvasható az egyik tábláról-


Inászó emlékei:
  • Temető ↔260 m
  • Ó-Mária táró és -emlékoszlop ↔880 m
"Inószó - A Salgótarján környéki szénbányászat bölcsője EMLÉKTÁRÓ INÁSZÓN INÁSZÓ MINT TELEPÜLÉS MÁR A XIII.-XV. SZAZADBAN LÉTEZETT, MEZŐVÁROS, KIRÁLYI BIRTOK. A HUSZITA HÁBORÚK IDEJÉN CSATOLTAK ZAGYVAFŐ-VARÁHOZ, AZ IDŐK FOLYAMÁN MINDKETTŐ ELPUSZTULT. INÁSZÓ NEVÉVEL ISMÉT 1848-BAN TALÁLKOZUNK, AMIKOR Ó-MÁRIA-TÁRÓVAL MEGKEZDŐDÖTT A SZÉNBÁNYÁSZAT. A HELYET AZ EMLÉKTÁRÓTÓL NÉHÁNY TÍZ MÉTERRE KELETRE JEZLI EGY BETON OBELISZK. Az emléktáró a szénbányászat 150. évfordulójára készült az Inászói Baráti Kör kezdeményezésére, különböző szervezetek összefogásával. Az emléktáró az V. sz. Margit lejtősakna bányabejárata betonvázának felhasználásával nyert kialakítást. Az 1998. évi bányásznapon történt a felavatása." - olvasható az emléktárónál


Szér-kő, a homokkő-hegy icon > "icon" > Bárna-patak völgye > icon ↔4,5 km; +/-160 m (érdemes ezt az útvonalat megtenni, ebben az irányban vagy fordítva).
A kitérő során több információs tábláról informálódhatunk, ilyen a kitérő elején lévő homokkőbe vájt pincékről szóló, amiről már sejthetjük, hogy mi jellemző erre a környékre (2. kép):
"Kb. 25-30 millió évvel ezelőtt, ár-apály mozgatta homok rakódott le a sekély vizű tengerparton. Ezt később karbonátos kötőanyag járta át, így szilárd homokkővé vált. A -benne kialakított pincékben tárolták a háztáji gazdaságok terményeit. Viszonylagosan hűs körülményeket és fénytől való védelmet biztosított. Minden vidék abban a kőzetben alakította pincéit, ami a környéken alkalmas volt erre: szilárdnak és vízzárónak kellett lennie. Az itteni homokkő ezeknek eleget tett. Ha a kert végében volt megfelelő fal akkor birtokon belül, ha nem akkor a falu közelében vájták az üregeket, pincesorokat kialakítva. Vésővel, kalapáccsal, csákánnyal, lapáttal végezték a járat kifaragását, kisebb közösségek (kalákák) összefogásával."
Egy másik tábla szövege, ugyancsak a icon mentén:
"A Heves-Borsodi-dombság egy jellegzetes tájképi elemét láthatjuk itt, egy kopár, meredek szilafal formájában. A 25-30 millió évvel ezelőtt, sekély tengerben keletkezett homokkő területét sokkal később vetők darabolták fel. Ezek a vetők, mint gyenge felületek előre jelezték a vízfolyások kialakulásának lehetőségét. Egy ilyen ujjasan szétágazó völgyrendszer völgyfőjében található a negyedkörív formájú, igen merdek, több 10 m magasságú sziklafal. Felületén megfigyelhetők a háttérből lefolyó, időszakos vízfolyások bemaródásai, amik adott esetben vízesésekként zúdulhatnak alá. Mivel a fal közel függőleges, ezért a talajzóna nem tud megmaradni rajta, így fásszárú növényzet sem képes megtelepedni a felszínén. A terület megközelítése veszélyes, ezért kérjük kellően legyen óvatos."
Azonban a hivatalos icon jelzés a Szér-kő csúcsát jelző háromszögelési pontig tart (3. kép) és nem érinti ezeket a függőleges falakat, sőt nem is lehet látni róla. Van egy "icon" út tovább, amely megmutatja a lényeget (1. kép, csak egy példa). Nem szabad kihagyni!


Fakápolna (Bárna) icon


Kis-kő és a Kis-kő-barlang tárója icon ↔4,6 km; +/-70 m
A turistaút a függőleges barlang tárójáig vezet, a csúcsról azonban van kilátás!
"A Kiskő megjelenése miatt (szabályos kör formájú alapterület meredek hegyoldal, közel függőleges sziklafalak) már a korai időszakban felhívta magára a várépítők figyelmét. Ismeretlen korban, kettős árok-sánc rendszert alakítottak ki a Ny-i, kevésbé védett részén. Később sem építettek a tetejére jelentősebb kővárat. Egy 1865-ben közreadott írásban a barlangról a következőt írták: „Sziklái közé lefelé egy nyílt szájú üreg van, monda szerint kincsrejtő". A természetes bejáraton keresztül a kb. 12 m mélységbe való lejutás még napjainkban sem egyszerű, ezért Kemény Géjza 1909-1910-ben, 4-5 hónapon keresztül, még robbantásokat is bevetve, 3 emberrel, egy 9,4 m hosszú tárót vésetett a barlanghoz, igaz kincset nem talált, viszont mi ezen keresztül biztonságosan megközelíthetjük a monda tárgyát." - olvasható a tárónál.


Nagy-kő icon ↔850 m; +/-95 m
A Felső-Tarnai-dombság kistáj legmagasabb pontja: 520,2 m tszf.


Noé-szőlője, a homokkőforma [i] és a belé vájt Szent László-barlangkápolna [ME] ↔~1 km; +/- 35 m


Boczátori-kút ↔710 m


Ökör-hegy ↔250 m
A Pétervásárai-dombság kistáj és a Heves-Borsodi-dombságnak nevezett turisztikai táj legmagasabb pontja: 542,4 m tszf. Tetejéről a fakitermelések miatt van kilátás.


Hercegegyházi emlékkereszt icon ↔6,3 km
"Ezen a helyen állt az Árpád-korabeli HERCEGEGYHÁZ nevezetű falu és a Szent Imre félköríves templom (XII. század). Emlékezetül állította: Kerekegyháza önkormányzata és polgárai, 2010." - olvasható az emlékkeresztnél


Remete-forrás icon ↔50 m


Kohász-forrás ↔600 m


Ózd, Gyár utca icon
  • Tiszti Kaszinó [ME] (Gyár u. 2.)
  • Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark / Városi Múzeum [ME] [i] (Gyár u. 10.) (kép)


Sáta:
  • Római katolikus templom [ME] icon
  • Fáy-kastély [ME] ↔200 m


Az útvonal jelzése a továbbiakban icon

Mihály-kút icon


Eszkála-tető icon ↔2,0 km; +/-190 m


Sima-kői-barlang [i] "icon" ↔700 m; +/-~100 m
A termeszetvedelem.hu Országos Barlangnyilvántartása szerint, számos kisebb lyuk található az Eszkála-tető oldalában (Sima-kő), melyek közül elvileg ez a leghosszabb és legnagyobb vertikális kiterjedésű, de a leglényegesebb, hogy ez még gyalogszerrel is megközelíthető és könnyen megtalálható.


Dedevár [i] icon↔1,5 km; +/-40 m


Herkó Páter keresztje (Kalica-tető) [i] [i] icon↔↔4,4 km; +/-200 m
(A képek 2015 nyarán készültek.)


„Festék”-bánya [i] ↔200 m; +/-30 m
A táróba több 10 métert be lehet gyalogolni.


Református templom (Dédestapolcsány) [i] icon


Serényi-Kastély és a Nagy-kő (Dédestapolcsány) icon
A kő (szikla) a kastéllyal együtt egy zárt területen található. A kastélyt csak messziről szemlélhetjük a domb tetején, azonban a szikla közel áll az országúthoz.


Református templom [i] a fa harangtoronnyal [i] (Mályinka) icon 
Érdekessége, hogy a templomnak nincs harangtornya, a különálló harangtorony az utca másik oldalán található.


Begyeleg kilátó [i] icon↔830 m; +/-45 m
(A 2020-as bejárás során a kilátó műszaki hibák miatt nem volt látogatható. Az első kép a kilátóról és a kilátás 2015-ös képek.)


Odvas-kői-barlangszállás [i] (néhány méter kitérő, de meredek!)
Ámor-forrás icon
"Építették a kazincbarcikai M.T.K természetjárói, 1967. - olvasható a barlangnál A szervezett magyar turisztika megalakulásának 100. évfordulója alkalmából építették a kazincbarcikai Vegyész természetjárók, 1973." - olvasható a forrásnál


Odvas-kő icon ↔1,3 km; +/-25 m


Mária-forrás icon
"A legenda szerint a Mária-forrás és az ide vezető út mellett lévő Szilvia- és Ágnes-forrás egy erdész három lányáról kapta a nevét." - olvasható a tábláról


Látó-kövek icon (néhány méter kitérő, de meredek, mászós!)


Szentlélek:
  • Szentléleki Pálos kolostorrom icon(Bükki) ↔250 m
  • Látó-kő icon(Bükki) > #icon ↔275 m
"Légy hasonló az égen szálló madárhoz... aki a törékeny gallyon megpihenve átéli az alatta tátongó mélységet, mégis vígan énekel, mert bízik szárnyai erejében." - Victor Hugo


Köpüs-forrás icon ↔830 m; +/-65 m
"Az 1955. évi Vasutas természetjáró találkozó emlékére. Foglalták a miskolci Vasutas természetjárói, 1959."


Turista-emlékpark, Helyiipari-forrás [i] icon
"Nagyjaink: Frőlich Dávid, Déchy Mór, Czárán Gyula, Kossa István, Király Albert, Lóczy Lajos, Petrik Lajos, Döller Antal, Hunfalvi János, Báró Eötvös Lóránd dr., Thrring Gusztáv, Cholnoky Jenő, Pattyantyús Ábrahám, Jankovics Marcell, Kolacskovszky Lajos, Id. Buchholtz György, Ifj. Buchholtz György, Stromfeld Aurél In memoriam"
Némelyiküknek - és másoknak is - külön emlékmű található a parkban.


Őskohó [ME] ↔200 m
Idézetek a területen megtalálható írásokból:
"Épült 1804-1814-ben Fazola Frigyes gyárvezetése és tervei alapján, romjaiból újjáépült 1951-1952-ben."
"A Garadna-völgyében emelkedik az egyik legjelentősebb hazai ipari műemlék, az egyetlen fennmaradt nagyolvasztó: a „Fazola-kohó" tömbje. A közismert nevén ún. „öskohó" története a 18. századra nyúlik vissza. A völgyben vasművet építő Fazola Henrik a mai Ómassa területén építette föl az első nagyolvasztót, ami a közelben bányászott vasércből olvasztott ki nyersvasat. A gyár növekedési igénye és az első kohó műszaki problémái miatt fia, Fazola Frigyes Újmassán egy újabb, nagyobb olvasztót épített, mely 1813-ban kezdte meg működését. Az olvasztót körülölelő épületekben öntöde működött, ami különféle öntöttvas használati tárgyakat készített. Fazola Frigyes a gyár fejlesztőjeként létrehozta a Hámori-tavat, ami a kovácsműhelyek vízellátását oldotta meg és kimagasló eredményeket ért el magas minőségű acélok előállításában is. Gyárvezetői tevékenységének évei a vasgyár fénykorát jelentették a 19. század első évtizedeiben. A kohó az 1831-es átépítést követően nyerte el mai méreíét és formáját, utoljára 1872-ben olvasztottak benne vasércet. A diósgyőri gyár felépítését követően a kohó és az öntöde berendezéseit elszállították, az épületeket részben lebontották. A következő évtizedek során romba dőlt nagyolvasztót a diósgyőri kohászati üzemek hathatós támogatásával 1953-ban rekonstruálták, részben eredeti formájában helyreállították. Az építmény Magyarország legrégibb ipari műemlékeként vált közismertté hazánkban és határainkon túl."


Eszperantó-forrás ↔200 m; +/-40 m


Lillafüred:
  • Lillafüredi Palotaszálló [ME] [i] icon
  • függőkert ↔2-300 m igénytől függően
  • vízesés (a függőkert kilátóteraszáról és az Anna-barlang bejáratától látható)
  • Anna-barlang [i] icon
A Palotaszálló mellett elhalad az útvonal, ha arról letérünk a vízesés kilátóteraszára (48.104952,20.624333) és esetleg még József Attila szobrához is (48.104902,20.624046), akkor a függőkertből is látható annyi, amennyi egy átutazó túrázó (nem kertész) számára kielégíthető lehet. Az Anna-barlang egy látogatható, fizetős barlang. A képen a bejárat mellett, a vízesés alsó része látható.



Kohászati Múzeum [ME] icon
"A miskolc-felsőhámori Kohászati Múzeum küldetése, hogy bemutassa a vaskultúra örökségét a szélesebb közönség számára. Talán nem is tehetné ezt jobb helyen, mint a diósgyőr-hámori vasgyár egykori központjában, az 1778-79-ben emelt barokk épületben." - olvasható az épület falán lévő tábláról


Szeleta-barlang és kilátóhely [i] icon↔2,3 km; +/-160 m


Fazola Henrik síremléke icon
Útunk során már megtudhattuk, hogy miért köthető Fazola Henrik emléke az útvonalhoz.


Irén-forrás icon ↔840 m; +/-10 m


Diósgyőri vár [ME] [i] icon ↔2,1 km; +/-120 m
"Történelmi emlékhely A négytornyú gótikus vár a középkori lovagi kultúra magyarországi szimbóluma, virágkora I. (Nagy) Lajos uralkodásának idejéree sett. A "lovagkirály" 1381-ben itt erősítette meg a torinói békét, amelyben Velence elismerte, hogy Dalmácia a magyar uralkodó fennhatósága alá tartozik. A vár az Anjou uralkodók idejétől 1526-ig királynéi birtok volt. " - olvasható a helyszínen.


Kilátóhely (Gamóca) ↔150 m; +/-10 m
Innen a Mexikó-völgy felé van kilátás. Az utolsó kitérő, innen egy bő 500 méter a lakott terület az útvonalon.


Érintett települések icon

helység megnevezése jogállás[2] megye[2] járás[2]  lakónépesség (fő) (2020)[2] legjelentősebb kisebbségek (nem kívánt válaszolni) (2011)[2]
SALGÓTARJÁN megyei jogú város Nógrád Salgótarjáni 32982 cigány: 5,4% (13,9%)
Bárna
község Nógrád Salgótarjáni 979 cigány: 7,4% (10,1%)
Istenmezeje község Heves Pétervásárai 1413 cigány: 4,1% (13,1%)
Járdánháza
község Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi 1749 cigány: 17,0% (6,1%)
Arló nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi 3447 cigány: 19,9% (13,6%)
Ózd-Somsálybánya
városrész Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi n.a. n.a.
ÓZD város Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi 31748 cigány: 11,0% (14,4%)
Sáta
község Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi 1039 cigány: 8,7% (21,2%)
Uppony község Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi 222 cigány: 1,4% (4,5%)
Dédestapolcsány
község Borsod-Abaúj-Zemplén Kazincbarcikai 1474 cigány: 1,4% (10,0%)
Mályinka község Borsod-Abaúj-Zemplén Kazincbarcikai 399 cigány: 0,4% (3,4%)
Miskolc-Szentlélek
városrész Borsod-Abaúj-Zemplén Miskolci 4 n.a.
Miskoc-Lillafüred városrész Borsod-Abaúj-Zemplén Miskolci 217 n.a.
Miskolc-Hámor
városrész Borsod-Abaúj-Zemplén Miskolci 270 n.a.
MISKOLC megyei jogú város Borsod-Abaúj-Zemplén Miskolci 152901 cigány: 3,2% (15,2%)

Földrajzi tájbeosztás icon

Az útvonaldiagramon szereplő kistájak, a következő nagy-, ill. középtájon helyezkednek el:
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖZÉPHEGYSÉG (6) nagytáj
Észak-Magyarországi-medencék (6.8) középtáj
Bükk-vidék (6.5) középtáj[3]



Akadályok, kényszer kerülők icon

A bejárás során nem volt akadály és nem kellett kényszer kerülőt csinálni.

Útvonalleírás személyes gondolatokkal icon

Salgótarján vá. - 2303-as út (Kazár, Inászó bányai elágazás am.) (6,5 km; +210 / -160 m):
A vasúti megállóhely aluljárójából kilépve, a Pécskő Árúháznál keresztezzük a 21-es utat. Majd az első utcába jobbra kanyarodunk, amin már fölfelé haladunk. Később balra fordulunk és bár hosszasan, de abban az utcában már az erdőig gyalogolunk, enyhén fölfelé. A városszéli nem értékes, főleg idegen elegyes erdőben fölfelé kapaszkodva, elérjük az üdülő telkek szélét, ahol balra kanyarodunk, haladunk az apró házak közelében. A terület sarkánál jobbra kanyarodunk, azzal már megcélozva a Pécs-kő nyergét. Hamarosan balra tehetünk kitérőt a Pécskő-forráshoz (a vízgyűjtője nem mindig alkalmas ivásra!). A nyeregig kocsival is járható úton haladunk, kivéve azt a néhány száz métert, amikor - a szinte nyílegyenes irány érdekében - egy ösvényen haladunk (a kertek hátsó oldala mellett). A nyeregből tehetünk kitérőt a Pécs-kőre, ahová a hangulatos tölgyesben juthatunk föl, a csúcs alatt pihenőt is találunk. A kéken a továbbiakban lefelé vezet az útvonal, a hegyoldalban oldalazva. Majd egy éles jobb kanyar után keresztezzük a villanyvezetékek pásztáit, miután jobb oldalunkon egy hatalmas vízmosás lesz. Ahogy lejjebb érünk a vízmosás is szelídül, meg is szűnik. Ismét egy éles jobb kanyar után fiatalosban, völgyben haladunk. Először balra lesz az az út, ahová az Inászói temetőhöz tehetünk kitérőt (Inászó egy egykori település volt, ma már csak ez a temető, egy emlék táró és egy emlékoszlop az árulkodó), utána az út aszfaltos. Az aszfaltos szakaszon aztán ismét sűrű erdőbe érünk, majd ugyancsak balra tehetünk kitérőt az Inászó emléktáróhoz és a mellette álló Ó-Mária táró emlékoszlophoz Az Inászó erdészház (igazolóhely!) nem sokkal a kitérő után lesz. A műút egészen a Salgótarján - Mátraszele (2303-as) útig vezet, az az erdészháztól még 750 méter. (2303-as út [Kazár, Inászó bányai elágazás am.])

2303-as út (Kazár, Inászó bányai elágazás am.) - Bárna (5,8 km; +190 / -195 m):
Egy kicsit kell haladni az országúton déli irányba, Mátraszele felé, majd balra fordulunk, földútra. Elhaladunk egy vízmű mellett. Azután egyre meredekebb lesz az útvonal, egy szakaszon elég látványos lesz a jobb oldalunkon lévő vízmosás. A vízmosás után egy még meredekebb kaptatóval érünk föl a Hosszú-bércre, amin egy kényelmesen gyalogolható úton, egy jobbos ívet leírva érünk a kék és sárga elágazásához. Azután a két jelzés fonódik egy rövid ideig. Egy erdőirtáson haladunk át, amin néhány hagyásfa jelzi az egykori erdő fafajait. A sárga letérése után enyhén hullámvasutazva, néhány elágazás után jutunk föl a Hármashatárra (Mátraszele, Kazár, Bárna). A tető után rögtön balra kanyarodunk, onnantól nagyjából lejt az útvonal Bárnáig. Rövid ideig tájidegen fenyvesben haladunk, majd a baloldalon kezdődik egy nyílt terület. Utunkat akácos szegélyezi. Egy enyhe balos irányváltás után, sípályára emlékeztető nyiladékban célozzuk meg Bárna házait. A nyiladékban érünk le egy útra, amiből rögtön Bárna egyik utcája lesz. Balra megyünk át a következő utcára, amire jobbra kanyarodunk. Baloldalon lesz majd egy sziklakápolna. A Nagyboldogasszony templomnál fordulunk ismét balra, amely utca leoldalaz a völgybe. A völgyben folyik a Bárna-patak és a település bekötőútja (23106-os út, falu főutcája) is ott halad. Az irányunk felöli oldalon, balra a patak parton találjuk a községi italboltot (bélyegzési lehetőség), a buszmegálló a főúton jobbra. A Szér-kőre a kék háromszögön tehetünk kitérőt, ami az országúton halad balra. Már a településen is láthatunk egy homokköves lejtőt, amibe pincét is vájtak. Az a rész önmagában látványosabb, mint ahová a kék háromszög elvezet. Ugyanis a kék háromszög elvisz a 457 méteren lévő Szér-kő HP -hoz és addig maximum a kihelyezett táblákról informálódhatunk, hogy miket is láthatnánk arra. A kék háromszögön járva, a hegyet is pont arról az oldaláról látjuk, ahol csak erdő van. Itt van jelentősége a környéken kifestett (kigányolt) zöld sáv jelzésnek és az abból kiágazó zöld háromszögnek, ugyanis ha a csúcs után követjük azt a zöld háromszöget, az elvezet bennünket a homokköves hegyoldalhoz és a homokkő falhoz. Közben ráláthatunk Istenmezejére és a Szilvás-kőre is. Ez az út viszont elég meredek, néha csúszós! A zöld háromszög aztán lemegy a Bárna-patak völgyébe (ahonnan egyébként a homokköves hegyoldalt láthatjuk), amin aztán visszajutunk Bárnára. Ajánlott ezt a kitérőt így körbejárva megtenni vagy így, vagy a másik irányba haladva.

Bárna-Istenmezeje (13,6 km; +330 / -410 m):
Egy picit dél felé haladunk a főúton és balra kanyarodunk egy utcába, majd egyből jobbra az első lehetőségnél. A sarkon van egy forrás (ott jártamkor csak csöpögött). Rögtön el is hagyjuk a lakott területet. Baloldalon az oldal homokköves, meredeken haladunk fölfelé, az út balra ívelésénél van egy kis kálvária egy fakápolnával. Azután elérjük a kék háromszög kiágazását. Egy keskeny, vízmosásos ösvény vezet föl a rétre. A réten átvágva mélyútban haladunk fölfelé. Följebb az út ketté válik, a jobb oldali mélyútban halad a kék. Abban érünk föl a kék kereszt kiágazásához, ami a Kis-kőhöz vezet. A kék kereszt a Kis-kő-barlang mesterséges tárójáig tart, de a csúcsra is érdemes fölmenni, mert van kilátás. A Kis-kő lábánál fedett pihenőket is találunk. A kék a továbbiakban a Nagy-kő oldalában halad, hamarosan megjelennek bükkök, ami jelzi, hogy egy magasabb hegy északi oldalában járunk. Az út jobbra kanyarodik és akkor érjük el a gerincet. Szebb időket megélt padok vannak ott. A kék háromszögön, onnan érdemes fölmenni a Nagy-kőre (a háromszög előbb már említett ága, sokkal hosszabb). A kéken haladva, jobb oldalt kerítés lesz, ami jó sokáig kiséri az útvonalat. Néha fiatal fák közt haladunk, ami engedi, hogy rálássunk a környező hegyek tetejére, de semmi komolyabb fotótéma. A kék háromszögtől 1,1 km után jobbra csatlakozunk egy útra. Hamarosan balról csatlakozik egy hasonló minőségű út. A széles út kanyarját (amin addig haladtunk) egy ösvényen átvágjuk az előbb már említett kerítés mellett. A kék keresztet ismét a széles úton, a kerítés mellett érjük el. A Nagy-kőtől nagyjából addig lejt az út, azután emelkedni kezd az út a Kajra-fő (434 m) felé. Balra letér egy út (ott némi kilátás), a tetőre a kerítés mellett jutunk föl. A tetőn balra kanyarodunk és egyre tisztább kilátás lesz majd balra (Észak felé). Később látszódni fog a Nagy-kő és a Szilvás-kő is. Az út enyhén lejt, elérjük azt az utat, ami a tető előtt balra leágazott. A két út egyesül, azon haladunk. Az út aztán ismét ketté ágazik és a jobb oldali út után egy elhagyottabb úton haladunk enyhén fölfelé egy tetőre, majd le. Egy nagyon hangulatos rét (ha le van kaszálva, sátrazási lehetőség) szélén érjük el a kék négyzetet. Jobbra a réten át a Kék négyzet Mátranovákra tart, azonban a fonódott szakasz balra folytatódik az erdőbe. Ismét elérjük a széles utat, amiről a kék négyzet előtt letértünk. Közvetlenül a keresztezés előtt a két jelzés szétválik, a kék jobbra tart. Haladunk enyhén lefelé, majd az útvonal jobbra ismit kivisz az előzőleg keresztezett széles útra (közben az tett egy kerülőt). A széles út a gerinctől kissé lejjebb halad, a gerincen menő út már erősen be van nőve. Viszont egy-két alkalommal még kitudunk menni a gerincútra, ahonnan szép kilátás van Észak felé (esetleg sátrazási lehetőség). A széles úton 1,4 km-t teszünk meg a pirosig. Közben Dél felé egy szakaszon semmi sem zavarja a kilátást, a Galya-tetőtől a Kékesen át végig nézhetjük a Mátra-bércet. A pirossal való fonódás 2,1 km-en tart és közben háromszor vágjuk át a dózerút kanyarjait. A kék fölmegy a hegyekre, a dózerút kikerüli őket. Az első átvágás után néhány métert haladunk csak a dózerúton, a második után úgy szintén, de ott megemlítendő egy másik dózerút is, ami balra ágazik ki. A harmadik átvágáskór, jobbra egy keskeny, vízmosásos ösvényen jutunk vissza a dózerútra. Épp csak érintjük és akkor búcsúzunk a pirostól. A piros egyenesen halad tovább a dózerúton, a kék balra folytatódik. Onnan többé kevésbé lejt az útvonal, egészen Istenmezejéig. Megemlítendő az útvonal, érezhető, balra, ÉNy-i ívelése. Mígnem szembe találjuk magunkat egy heggyel, aminek magasságából érezhetjük, hogy már sokat haladtunk lefelé. Jobbra kanyarodunk, meredekebben lefelé, mint addig. Sok út lesz keresztbe-kasul, a kék követi a völgyet. Baloldalon egyre mélyebb vízmosás lesz, ami feldobhatja a hangulatot, egy szakaszon tényleg látványos. Enyhén balra már meg-meg pillanthatjuk Istenmezeje házait. Az ösvény aztán leér a vízmosás aljához, ott ahol az leér a magasabb rendű völgyhöz. Azt a völgyet a kék csak keresztezi és egy igen elvadult részen folytatódik. Ott jártamkor csak a nyiladékból lehetett következtetni, hogy hol volt az út. Egy rét után aztán jobb volt a helyzet. Aztán beérünk a házak közé. Az utcán ütközésig megyünk, ott balra kanyarodunk és azon az utcán érünk majd le a települést átszelő országútra. Előtte van az italbolt, ahol bélyegezhetünk. Az országúton érhetjük el a település fő látnivalóját, a Noé szőlőjét, amit minden természetjárónak látni kell! Jobbra, a homokkőbe vályva, találjuk a Szent László-barlangkápolnát, aminek környékéről lehet próbálkozni a homokkő sziklák tetején álló zászlókhoz a följutást. Más út nincs, a helyiek elmondása szerint volt egy út hátulról, csak benőtte a gaz (de erről én nem bizonyosodtam meg). Viszont elölről a homokkő sziklákon néha négy kéz-lábas a feljutás.

Istenmezeje-Járdánháza (28,7 km; +770 / -785 m):
A kéken haladva rövidesen elmaradnak a házak. Egy ideig követi az út a vízmosást, majd már mélyútban haladunk fölfelé (a mélyút rövid szakasz). Arra felé még sok az akác, de egyre följebb jutva már nem találkozunk vele. A mélyút után már lesz némi kilátás jobbra. Az útnak balra lesz egy hajtűkanyarja és igen meredek szakasz következik. Balra még utoljára ráláthatunk a kb. 195 méter magasan (az italboltnál) lévő Istenmezeje házaira, a fák közt. A 467 méteres Lóhullás-tetőig ez egy jellemzően emelkedős szakasza az útvonalnak. Amint fölérünk nagyjából 400 méterre, a meredekséget egy enyhe hullámvasutazás váltja föl. Nagyjából a tetőt (Keskeny-bérc) követi az út. Elágazáshoz érünk, egyenesen (baloldali ág) haladunk, meredeken fölfelé. Följebb az út jobbra ível, ahol a térkép szerint (tuhu, OSM) pihenő van, azonban én nem találkoztam semmi ilyennel. Az ívvel becélozzunk a kilátást nem nyújtó Lóhullás-tetőt. A háromszögelési pont előtt, balra meg is kezdjük az ereszkedést. Viszonylag meredeken megyünk le egy szélesebb útig. Jobbra kanyarodunk. Fenyvesek is elegyednek a tölgyek közé. Az az út a hegyoldalban halad, majd balra letérünk róla. Kezdetben ismét meredeken haladunk, majd kelet felé fordulva, egy baloldalunkon lévő vízmosás mellett (Garmatura-völgy) jutunk le a Hosszú-völgybe. A vízmosás mellett haladó szakasz, megint csak igen hangulatos, úgy mint Istenmezeje előtt! A Hosszú-völgybe az aszfaltos útra jobbra fordulva rövidesen a Boczátori- kúthoz juthatunk, balra fölfelé pedig a kék folytatódik. A Szalajkaházig aszfaltos az út. A ház zárt telken áll. Utána lesz egy forrás, a kifolyót az út baloldalán találjuk. Az erdészeti feltáróút halad a völgyben, majd egyre jobban emelkedik a völgy jobb oldalán a hegyoldalban, hogy aztán egy jobb oldali oldalvölgyet följebb kerüljön meg. Azután viszont lejteni kezd és teljesen lemegy a Hosszú-völgy aljába. Keresztezi is a vízfolyást, majd a másik oldalon kezd emelkedni a hegyoldalban. Följebb a fátlan részeken láthatjuk a környező hegyeket. Majd egy romos épületnél (Dávid tanya) ágazik ki a kék kereszt. Jobb oldalunkon mély vízmosás. Enyhén haladunk fölfelé, kiérünk egy rétre, ahol jobbra fordulunk, átmegyünk a völgy másik oldalára (a patakon is). Ott kezdünk ismét emelkedni, baloldalunkon ismét mély lesz a vízmosás. Hamarosan jobbra elhagyjuk azt az utat, meredeken haladunk fölfelé egy kisebb vízmosásos mellett. Majd balra azt is elhagyjuk. Egy keskeny gerincen halad az ösvény a bükkösben. Egy szélesebb utat keresztezünk, a zöld azon érkezik a baloldalról. A keresztezés után meredeken lejt az út, leérünk ismét egy szélesebb úthoz. Azon jobbra megyünk és a völgyben haladva hamarosan megpillantjuk Vállóspusztát (igazolóhely). Vállóspusztához egy másik út visz, ami aztán visszacsatlakozik az útba, a kék is arra megy. Vállóspusztán is találunk forrást. Vállóspuszta után rövidesen elérjük a Nagy-völgyet. Jobbra tartunk lefelé, az út aszfaltos. Nem sokat haladunk a völgyben (közben a kék kör ágazik ki a Pataj-völgyben), mert hamarosan megtámadjuk az Ökör-hegy csoportját. Élesen fordulunk balra, a völgy oldalában haladunk fölfelé, az elég elhagyott erdészeti feltáróúton. A méreteiből látszik, hogy egykoron fontosabb szerepe volt, azonban ott jártamkor csak egy ösvény szélesség volt kijárva. A Pataj-völgy előtt az út jobbra kanyarodik, de a kék letér arról az útról és hatalmas kaptatóval megy föl kb. 425 méteres magasságig, ahol a gerincre érve már csak hullámvasutazunk. Elérünk egy szélesebb utat, jobbra megyünk, a gerinc déli oldalán haladunk, majd áttérünk az északira (menetirányunk szerint a baloldalára). Ott elég sokat haladunk a csúcsok alatt néhány méterrel. Miután balról csatlakozik egy út, a mi utunk is kijártabb lesz. Összesen másfél km-t kell megtenni azon az úton, amikor jobbra letérünk róla és meredeken emelkedünk az Ökör-hegy és az 537 méteres magasságú hegy közti nyeregbe. Arról az útról is letérünk egy még keskenyebbre, majd az visz föl az Ökör-hegyre. Kelet felé kiláthatunk az útvonalról is, de a déli lelátáshoz föl kell menni a csúcsnál lévő kilátópontig. Egyébként is érdemes fölmenni a kistáj legmagasabb pontjára. A hegyről meredek út vezet le, de hamar leérünk arra az útra, amiről a csúcs előtt letértünk. Balra visszafelé haladunk néhány métert, majd jobbra megyünk egyre lejjebb. Elérünk egy nyeregbe, ahol jobbra a piros vezet Borsodnádasd felé, balra pedig a kék kör a Pataj-völgy felé. A következő köves útig a piros is fonódik a kékkel. A köves úton a piros balra tart, a kék jobbra. Arról is letérünk balra. Ismét meredeken ereszkedünk egy vízmosás felé. Azonban nem megyünk le a vízmosásig, hanem egy kis szakaszon oldalazunk. Kiérünk egy rétre, ami már a Gyepes-völgyben van. A réten átmenő ösvényen egy széles útra térünk, ami aztán végig vezet bennünket a völgyön. Járdánháza első háza onnan még kb. 7 km és addig végig a völgyben haladunk. A rét után hamarosan jobbra lesz a Remete-forrás (kék kör), ahonnan az út aszfaltos. Aztán Keserű őrház (igazolóhely), kék kereszt kiágazása balra, Ivánka tanya, majd kitérési lehetőség balra a Kohász-forráshoz (jelzetlen út). Aztán abból az útból lesz Járdánháza Gyepes utcája, ami egészen levisz a 25-ös útig. Szemben már látszódnak azok a kopár dombok, amik eléggé jellemzőek arra a szűk környékre. A 25-ös utat épphogy csak keresztezzük Járdánháza és Arló határán.

Járdánháza-Ózd (11,6 km; +245 / -260 m):
Egy gyalogos járdán jutunk el a domb alatt lévő utcára, amin balra megyünk. Jobb oldalon házak. A házak állapota és a kerítésen száradó ruhák, minősítik a lakókat! 1170 métert haladunk ott, amikor elérjük az Arlói-tó felé vezető utcát. Azon 1 km-t haladunk, amikor még a tó előtt balra kanyarodunk egy köves útra. Érdemes azonban tovább menni az aszfalton a 100 méterre lévő Suvadás ligethez igazolni valahogyan az ott jártunkat. A köves út is levisz a partra, majd balra ívelve elhagyja a tavat. Nem sokkal a völgy felett haladunk a néhol teljesen kopár dombok között. Majd a baloldali dombsoron, egy alacsonyabb részénél átkell menni. Föntről látszik egy kereszt, az mellett elmegy az útvonal. Ezt a szakaszt gps nélkül lehetetlen teljesíteni, ha vkinek nincs helyismerete, főleg ott, mivel a kereszthez néhol nem is úton megy a nyomvonal. A keresztnél jobbra váltunk irányt. Enyhén haladunk fölfelé, mivel nincsenek fák, mindent jól láthatunk, azt is, hogy mindenképp átkell mászni a szembelévő dombsoron. De legalább egy alacsony részén. A másik oldalon erdő van. Somsálybányáig végig lejt az útvonal. Ott balra indulunk az aszfalton (Somsálybánya bekötőútja). Baloldalon lesznek házak, majd egy rövid akácos szakasz következik. Baloldalon lesz a temető, azzal szemben megyünk át jobbra egy másik utcára a romtemplomnál. Később a bekötőút is arra az utcára kanyarodik. Baloldalon lesz a focipálya, jobbra egy emlékmű. azután indulunk jobbra fölfelé. Hamarosan ismét lakott részre érünk. A lakott részen, amikor az utca enyhén balra kanyarodik, tovább egyenesen csak egy köz lesz, arról kell jobbra letérni a bokrok közt egy ösvényre. Egy rövidebb szakaszon nyílt részre érünk és onnan a hátunk mögé nézve, messzire elkalandozhat a tekintet! Fölmászunk egy dombra, kezdetben fenyves lesz, ami még látványos is ahhoz képest a tüskés- akácos erdőhöz képest, ami aztán sokáig kísér minket. Egy ideig az ösvény eléggé levan mosva már az oldalban, aztán legalább ez az oldalazás megszűnik. Keresztezünk egy villanyvezeték pásztáját, aztán lesznek bokros részek is, egy ilyen szakaszról pillantjuk majd meg az előttünk álló Bükk-hegyet, amire fölvisz az útvonal. A teteje bokros, nevével ellentétben bükknek nyoma sincs. A háromszögelési ponttól szép kilátás van kelet felé. A hegyről meredek lejtő vezet le, ismét erdőben. Majd előttünk lesz még egy domb, amire szintúgy föl kell mászni. A tetőn vízmű és fenyves. Balra Ózd házai terülnek szét az alattunk lévő völgyben. Bekanyarodunk jobbra a fenyvesbe, majd jobbra haladva, egy szekérúton jutunk el az első házakig. Meredeken ereszkedünk immár aszfaltos utcán. Az utca szerpentinjét, egy telek hátsó része mellett, füves úton vágjuk le. Visszatérve az aszfaltos utcára, hamarosan egy lépcsősoron jutunk le a Vajda János utcára, amin már 4 emeletes társasházak vannak. Az beletorkollik a Munkás útba (Farkaslyuk - Csernej felé vezető országút). A gyalogátkelőhelyen átmenve folytatódik a kék a Gyár utcán. Balra a kék kereszt jelzés vezet el az autóbusz állomásra és a vasútállomásra.

Ózd-Sáta (12,2 km; +275 / -165 m):
A Gyár utcán haladunk. Elmegyünk a Tiszti Kaszinó és a Városi Múzeum mellett, majd hídon kelünk át (alattunk benőtt terület, ami elvileg hajdani síneket rejt) az utca végén. Egy szilárd burkolatú gyalogút vezet szembe fölfelé, egy kertvárosi részhez. A Csontalma utcában gyalogolunk, közben a kék kereszt csatlakozik vissza a vasútállomás felöl. Az utca végén egy ösvény kanyarodik jobbra, az utolsó telek mellett. Fiatal erdőben, cserjék közt halad az ösvény enyhén fölfelé, a futó lián félék beborítanak szinte mindent. Átmegyünk egy magasfeszültség alatt, néha, visszatekintve szép kilátás van a város felé. Hamarosan csatlakozunk egy szélesebb útba. Az erdő továbbra sem nagy természetvédelmi érték. Elég hosszasan gyalogolunk, szinte egyenesen, a gerincen. Egy nyiladék keresztezi utunkat, jobbra lehet látni az alattunk lévő völgyet, úgy látszik, mintha vmi bánya lenne ott lent. A jobb oldalon éppen csak érinti az útvonalunkat egy szélesebb út, ami feltehetően lentről a völgyből érkezik oda. Egy kicsit meredekebb lesz az út, csatlakozunk az előbb említett szélesebb útra. Lesz egy igen meredek kaptató, kiérünk az erdőből. Az útvonal ott tesz egy hajtű kanyart, majd ismét nagyjából keleti irányba fordulva nagyszerű kilátás lesz, főleg Észak felé. Néha a Sáta felé vezető országút is látszik. 350 méter körüli magasságban hullámvasutazunk, de a 400 métert azon a szakaszon nem érjük el, 386 méter a legmagasabb pont. Hangulatos tölgyerdő következik egy időre, mely néha fiatalabb özön fajokból álló erdővel váltakozik. Kiérünk az erdőből. Akkor főleg Keleti irányba van kilátás, tehát a Bükköt láthatjuk. A körülöttünk lévő dombok lankásak, a mély völgyek szelídebbé váltak. Az országútra sem kell lemenni olyan sokat mint várnánk, hiszen amióta ráláttunk, egy szerpentines szakasszal az is följebb jutott. Viszont néhol így is meredek az útvonal. Pont ott érünk le az országútra, ahol az keresztezni az Eger-Putnok vasútvonal, Szilvásvárad-Putnok közti már megszüntetett szakaszát, 325 méter magasságban. Sátáig az országút az útvonal. Sáta nagyjából egy U-alakban foglalja el a völgyet. Már az U-alak másik szárán lesz jobb oldalon a Római katolikus templom, háta mögött pedig a Fáy kastély. A kék a templomtól vált kék keresztre! Az italboltot utána találjuk a baloldalon, ott bélyegezhetünk.

Sáta-Uppony (6,4 km; +120 / -185 m):
Az italbolt után, hamarosan jobbra kanyarodunk a Salamon utcára. Azon hagyjuk el a települést a kopár dombok között. Jól járható kocsiúton haladunk fölfelé. Beérünk a fenyvesbe, amit később tölgyes vált. Enyhén emelkedve jutunk föl a Sáta és Uppony közti legmagasabb pontunkra, nagyjából 380 méterre, ahol egy pihenő van. Utána ösvényen folytatódik az útvonal lefelé. Jobb oldalon egy vízmosás kezdődik, amin hamarosan át is kell menni. Ott találunk két foglalt forrást is (Halatvén-kút), kifolyó cső azonban nincs, így ivásra nem igazán alkalmasak. Egy széles útra csatlakozunk. Baloldalon a vízmosás már inkább horhos, igen látványos. A horhosnak lejjebb vége lesz, leérünk a völgytalpba, ami a Csernely-patak völgyének egyik oldalvölgye. Egészen Upponyig a Csernely-patak mellett haladunk az úton, ami néhol igen szét van járva munkagépekkel. Jobb oldalon egy rét szélén lesz a Mihány-kút. A völgynek van egy érzékelhető, bal kanyarja, amikor egy nagyjából ÉK-i irányból, Ny-ra kanyarodik, azután enyhén kanyarodik Északi irányba, amivel eléri Upponyt. A patakon többször is átkell kelni és híd sajnos nincs. Én 9 átkelést számoltam. (A végeredmény mindenképp páratlan szám, hiszen a patakot baloldalról érjük el és Upponyban végül a baloldalunkon lesz.) Upponyban a patak melletti utcán haladva érjük el a bekötő országutat. Azon megyünk jobbra. A második utcán jobbra kanyarodva, a kék háromszög szerint tehetünk kitérőt az Eszkála-tető kilátóhelyre. 970 méteren, 190 méter a szintemelkedés (210 -> 400 m). A kitérő után találjuk hamarosan a BB Söröző kerítésén az OKT-bélyegzőt.

Uppony-Dédestapolcsány (7,2 km; +120 / -185 m):
Az országút folytatása lesz majd az a műút, ami átvezet az Upponyi-szoroson, majd a Lázbérci-víztározó mellett megy. A söröző után hamarosan csatlakozik majd balról az OKT. Az Upponyi-szoros rövid, de látványos szakaszán, még mielőtt átkelnénk a hídon, jobbra tehetünk kitérőt a Sima-kői-barlanghoz. A fölfelé vezető út igen meredek, a barlang sem egy Suba-lyuk. A kitérő ezért csak azoknak ajánlott, akik úgy érzik, hogy álmatlan éjszakáik lesznek, ha nem lesnek meg minden lyukat. Azután pedig hamarosan a kék L és kék háromszög jelzések igaznak ki, egy ideig fonódva. Előbbi a Dedevárhoz vezet, utóbbi a Kalica-tető tetején át a gerincen álló Herkó Páter keresztjéhez. A keresztnél lévő kilátás kihagyhatatlan! A Kohász útvonalon másodszor is átkelünk a patakon és maradunk is azon az oldalon. Az elágazástól (a hídtól) egy 4 km-t gyalogolunk az aszfalton Dédestapolcsány első házáig. Az első ház nem sokkal a gát után lesz. A patak látszólag egy folyóvá szélesedik először, majd utána lesz tó kinézetű. Bár az egész víztározó hosszúkás alakú. Az aszfalt és a tópart között lesz majd egy földút (régi otszágút, ami belevezet a tóba), ami mellett a horgászok pihenői és horgász helyei vannak. Nagy eséllyel fogunk látni horgászokat. A tó gátja előtt nem sokkal, jobb oldalon az oldalban van a felhagyott „Festék”-bánya. Igazából önmagában, hogy festékbánya volt, nem is annyira érdekes, hanem inkább azért, mert az egyik kis üregbe, táróba, elég sokáig belehet sétálni. Dédestapolcsányban először jobbról csatlakozik az út Csernely felöl, majd balról Vadna (26-os út) felöl és tart Szilvásvárad felé. Az OKT és a kék kereszt is arra megy, így Dédestapolcsányon szinte egyenesen haladnak át az útvonalak. Egy enyhe bal, majd kanyar lesz csak. A jobb kanyarnál van jobb oldalt a Református templom. A patakkal együttállásban, igen jó fotótéma. Lesz egy buszmegálló, ahonnan vannak közvetlen járatok Budapestre is.

Dédestapolcsány-Mályinka (2,7 km; +85 / -5 m):
A templom után, szintén jobb oldalon van a Világháborús emlékmű. Később baloldalon a Serényi kastély tűnik fel. Az országút elágazás után, Mályinka felé haladva meglátjuk a Nagy-sziklát is, ami ugyancsak a kastély zárt udvarán található. Mályinka előtt föl kell kapaszkodni egy dombra. A dombtetőről azonban már jól látszódik a Bükk elő hegyeire felkúszó település. A dombról csak néhány száz méter az első ház. Lejtünk a buszmegállóig, ahonnan az országút enyhén balra kanyarodik, de a jelzések egyenesen haladnak fölfelé egy utcában. Elég meredek utcácska, baloldalt lesz majd a Világháborús emlékmű, majd jobb oldalon a Sanyi italbolt, ahol az OKT bélyegző található.

Mályinka-Szentlélek (6,0 km; +460 / -5 m):
Fölfelé haladunk, majd elmegyünk a Református templom mellett, ami a témában laikus számára is érdekes lehet, mert a templom harangtornya, a templomtól különálló fából készült és az utca másik oldalán áll. Azután szűnik meg az OKT-val való fonódás. A kéken rtövid kitérővel eljuthatunk a Begyeleg kilátóhoz. A Kohász út szerint kijutunk az országútra, ahol pont a buszforduló van. Keresztezzük az utat, egy ösvényen haladunk fölfelé, egy kaszálón álló romos vályogház után beérünk az erdőbe. Jól kijárt ösvényen haladunk enyhén fölfelé. Egy út kereszteződés után szélesebb lesz az út, a körülöttünk lévő fák, főleg bükkök. Az út hamarosan meredek oldalban vezet a Csondró-völgy alja felett. Egyre közelebb halljuk majd a patak csobogását, míg végül leérünk a patakhoz. A széles út ott megszűnik és a patak mentén haladunk az ösvényen. Néhol bedőlt fák nehezítik a haladást. Főleg a patak baloldalán haladunk, amikor a baloldalon meredek sziklafalak lesznek. Az Odvas-kői barlangszálláshoz vezető ösvényt elég nehéz észrevenni, de az egyik kövön van egy kifestett a barlangszállásra utaló jelzés. Ha elértük az Ámor-forrást, akkor túl mentünk. A barlang szállás elég vizes, elhanyagolt, de érdekesképpen érdemes fölmászni, nem sok olyat lehet látni hazánkban máshol. A völgy az Ámor-forrás után néhol összeszűkül, szurdok szerűvé válik és elég látványos. De itt-ott bele kell mászni a patakba. Majd átkelünk a jobb oldalra, aztán ismét a balra, majd megint át. A kék háromszög kiágazásánál kelünk át utoljára a patakon, alattunk a patak esése nagy, szinte vízesés szerű. A kék háromszög balra ágazik ki, azon tehetünk kitérőt az Odvas-kőhöz. A köről az egyik oldalra, a Csondró-völgy felé láthatunk, csupán a közvetlen előttünk álló hegyekre. Ettől függetlenül a hely nagyon jó! Visszatérve az útvonalra, a kék háromszög után nem lesznek bedőlt fák, jól járható az ösvény, ami néhol szekérút. A völgy oldalak egyre lankásodnak, majd el is hagyjuk a patakot, fiatalosban kapaszkodunk fölfelé. Egy útelágazásban érjük el a szemben, igen bővizűen folyó Mária- forrást. Jobbra a Kelemen erdészlak. Balra folytatjuk az utat, immár széles úton a házhoz tartó villanyvezeték mellett. Baloldalon kisebb vízmosás, ami később szó szerint jobbra kanyarodik. Turistaút csomóponthoz érünk. (Megemlítendő az onnan 1 km-re lévő Örvény-kő. A sárgán kell haladni, majd az abból kiágazó sárga háromszög vezet föl a kőre. Éppen ezért az a látnivaló inkább a Jubileumi körtúrához (sárga) köthető és a kilátás sem ígér többet a Látó- kőiről, de az Örvény-kőnél található a Jókai emlékmű is.) Jobbra kanyarodunk (innentől fonódik az útvonal a Bükki kékkel) a Látó-kövek felé, ami vhol a Mária-forrás felett található. Kezdetben széles, jól járható úton haladunk enyhén fölfelé, majd az út ösvénnyé szűkül és bedőlt fák is lesznek. Majd jobb oldalt feltünik egy szikla, a Látó-kövek. Fölmászva elénk tárul a Csondró-völgy mögött Dédestapolcsány és azon túl a Lázbérci-víztároló is. A kőnél kanyarodik az útvonal balra, a néhány méterre lévő országút felé. Közben elmegyünk az összenőtt bükkfák mellett és kb. itt található az útvonal legmagasabb pontja. Az országutat keresztezzük, keskeny ösvény az útvonal továbbra is, mígnem jobbról kanyarodik a nyomvonalra a Szentléleki Vendégházhoz vezető aszfaltút. A házak mellett tovább haladva már látszik a Pálos kolostorrom. Tovább a Bükki kéken, a Látó-követ pillanthatjuk meg. Azonban a kilátást a fák nagyon zavarják.

Szentlélek-Őskohó (5,5 km; +75 / -440 m):
A kék kereszt még a házak előtt balra kanyarodik. Egy jobb oldali ívvel követi az erdő szélet. A kanyar után megyünk el a romos istálló és erdészház épületei mellett. A piros halad tovább egyenesen, a Kohász út jobbra kanyarodik, majd balra. Ezen a részen eléggé meg van ritkítva az erdő. Beérünk a sűrű bükkösbe, baloldalunkon vízmosás kezdődik, ez a Szentléleki-völgy. Balra tehetünk kitérőt a Köpüs-forráshoz. A bővizű forrás egy rét szélén fakad a hegyoldalból. Mellette esőház és pihenők. A kék kereszt továbbra lefelé halad a völgyben, a térképek szerint a Szentléleki-völgy elnevezése az alsóbb szakaszon Heteméri-völgy. Az út lemegy közvetlenül a patak mellé. Egyenesen az út a hegyoldalban halad tovább, útvonalunk egy jobbra kezdődő úton halad tovább a patak mellett. Később ez az út is magasabbra kerül a hegyoldalban és azon szakaszon érünk le a Három-kúti-völgybe (a Heteméri-völgy is abba a völgybe torkollik be). Abban halad a sárga kereszt. Enyhén jobbra a két fonódott jelzésen haladunk lefelé az előbb említett völgyben. Egyre lejjebb ereszkedünk a patakhoz, át is kelünk rajta. Picit följebb megy az út az oldalba. A kék kereszt azután balra kanyarodik egy ösvényre, a patakon egy földsánc vezet át (vmi átfolyónak kell ott lennie). A patak másik oldaláról, enyhén jobbra, meredek kaptató kezdődik. Kezdetben néhány falépcső is segítségünkre van. A tetőn erdőirtás, ahol keresztezünk egy utat és a másik oldalon haladunk is le egy ösvényen. Már láthatóak az emlékművek. Kicsit távolabb jobb oldalon lesz a Helyiipari-forrás, baloldalon egy elvileg bérelhető turista fa menedékház és még több emlékmű. A terület a Turista emlékpark. A vízfolyás mellett megyünk amit a Helyiipari-forrás táplál. Egy aranyos fahídon át is megyünk rajta. Hamarosan elérjük a Bánkút-Szentlélekre menő országutat. Jobbra megyünk, az út akkor ér le a Garadna-völgybe, ahol jobbra ágazik ki Ómassára az út. Haladunk az országúton a Garadna-völgyben. Összesen 3,1 km-t kell az országúton gyalogolni! 1,6 km az Őskohó (Fazola kohó) és a Massa Múzeum.

Őskohó-Felsőhámor (4,3 km; +50 / -140 m):
A Fazola kohó és a Massa Múzeum után még másfél km a letérés az országútról. Jobb oldalon lesz majd a Levente-forrás, nehéz észrevenni, kell a helyismeret vagy a gps. Jobbra térünk le, átkelünk a Garadna-patakon és haladunk mellette. A kisvasút jobbra felettünk. A patak táplálja a Hámori-tavat. Balról a zöld csatlakozik, majd hamarosan már a Hámori-tó mellett sétálunk. Lesz néhány pad az út mentén és egy vízfolyás is folyik majd át az út alatt. Az az Eszperantó-forrás vize. Onnan kezdődik egy lépcső, azon lehet fölmenni az Eszperantó-forráshoz. Nincs messze, de meredeken szerpentinezik föl az ösvény. A forrás fönt egy katlanban található. A parti sétányon tovább haladva, a Csónakkikötő után, egy kapun jutunk ki a Bükköt átszelő Felsőtárkányon át Egerbe tartó útra. Balra megyünk le a tavat tápláló Garadna-patakhoz. Az az mellett haladó sétány az útvonal. Jobbra található a Palotaszálló és a függőkert. A függőkertben van egy kilátóterasz, amiről a mesterséges Nagy-vízesésre láthatunk rá. József Attila szobra érdemel még említést. Ha utóbbi két látnivalóhoz elsétálunk, akkor a függőkertből is láthatunk annyit, amennyit egy turistának kell! Ha valaki többre kíváncsi, úgy is megnézi! A patak parti sétányon jutunk le az Anna-barlang bejáratához. Ott zubog a Kis-vízesés is. Onnan fölötte láthatjuk a nagyot is. Haladunk egyenesen tovább, jobb oldalon házak. Majd balra kanyarodunk egy utcába (keresztezzük a Szinva- és a Garadna-patakot is), aztán jobbra. Nagyon hangulatos apró házak vannak az utcában, nagy részük kiadó apartman. Balra lesz majd a Kohászati Múzeum egy 18. sz-i barokk műemléképületben. Azután a kék omega jelzés ágazik ki a Szeleta barlang felé. Először föl kell menni az országútra, majd azután mászunk a barlang felé, egy ideig elég meredeken. A tetőn már szinte vízszintesen halad az út. Majd a kilátóhely után, lépcső vezet le a barlanghoz. (A kitérő útvonalról lehet elmenni a néhai kilátó helyéhez. Onnan is van kilátás. Igaz más szögből lehet látni a Palotaszállót és a völgyet, de többet nem lehet látni onnan sem, ráadásul a hegyoldali ösvény is eléggé levan mosódva, sok a bedőlt fa is. A Hámori-tóra való rálátást elvileg csak a lombok akadályozták, télen van esély, hogy lehet látni. A Szeleta-kilátóhelyről ez viszont esélytelen.) A kitérési hely és a Kohászati Múzeum után is haladunk egyenesen tovább. Az utca kivisz az országútra. Baloldalon található a sziklafal, vmint az 5, 15-ös Miskolc helyijáratok megállója.

Felsőhámor-Diósgyőr (11,1 km; +365 / -465 m):
Nem kell az országúton menni, jobbra kanyarodunk egy utcába. Ismét keresztezzük a Szinva-patakot. Az utcáról aztán balra kanyarodunk két telek közt. Ösvényen szerpentinezünk föl egy útra, amin balra megyünk. Elmegyünk a temető fölött. A temető területén, az út mellett van Fazola Henrik síremléke. Emelkedünk fölfelé, fölérünk a kisvasút nyomvonalához. Jobbra fordulva keresztezzük, majd balra haladunk fölfelé, elhagyjuk a lakott területet. Jobbra ível az útvonal és közben keresztezünk egy utat. Azután elég meredekké válik az út. Fölérünk egy szélesebb erdészeti feltáró útra. Azon nagyjából szintben haladunk, egy vízmosást is megkerülünk. Aztán jobbra térünk le arról az útról, ismét meredeken haladunk fölfelé. Egy ideig látszik, hogy az út valaha szélesebb volt, mert az oldalban szélesebb terület vízszintes mint az ösvény szélessége. Később ez megszűnik, egy hangulatos ösvény halad enyhén fölfelé a hegyoldalban. Néhol kis sziklák tarkítják a látványt. Baloldalt egy vízmosás, ami haladásunkkal egyre közelebb kerül hozzánk, amit aztán meg is kerülünk. Hamarosan egy másik vízmosás felé közeledünk, de azt már nem kerüljük meg. A zöld csatlakozik balról (az indul a vízmosás másik oldalán), egy darabig fonódik a Kohász úttal. A tetőn szelídül a vízmosás, majd el is tűnik. Enyhén elmélkedünk már csak, közben egy rétet keresztezünk, majd egy szélesebb utat. Azután már csak néhány lépésre van följebb egy másik út. Azon megyünk balra. Jobbra a piros, majd a piros kör útvonalon érhető el a Hajnalka-forrás. A csomópont után nagyjából a tetőn haladunk. Nagy vonalakban elmondható, hogy a végcél előtti, Miskolc lakott területére éréséig nagyjából végig keleti irányban haladunk egy egyre alacsonyodó hegyvonulaton és jól nyomon követhető a fák változása is. Ott fönt főleg bükkös az uralkodó, néha évszázados egyedekkel találkozhatunk. Lesz néhány elágazás, míg a kék L jelzés kiágazik a Bükkszentlászló feletti sáncokig. Nagyon messze van, aránytalanul nagy kitérő ahhoz, hogy az útvonalhoz ajánlható legyen! Utána már főleg tölgyek lesznek körülöttünk, majd egy lejtős szakasz után érünk az MTSZ tábla által Vaskapunak nevezett helyhez, ahol balra ágazik el két út a nyomvonalunkból. Lejtve érjük el a kék kör jelzést, amin az Irén-forrást érhetjük el. A kék kör után kb. 100 méter a kék négyzet balra. Szinte szintben haladunk, majd enyhén balra térünk le az útról (MTSZ-tábla: Bagoly-hegy laposa). Ismét lesz bükk, ez a hegyvonulat északi oldala. Érdekes vízmosásokkal szabdalt a terület, mert nem lefelé tartanak, hanem az utunk vonalában. Úgy tűnik mintha az út lenne a vízmosás, de néha kettő is van egymás mellett. Az út pedig néha a kettő közti gerincen van kijárva. Egy idő után megszűnnek ezek a képződmények, szimpla út halad lefelé, amin hamarosan elérjük a kék L jelzést (MTSZ-tábla: Vár-tető). A Diósgyőri Várhoz tehetünk kitérőt. Igen meredek vízmosásos ösvény vezet le, a Miskolc-Diósgyőr városrészébe. A Vár-tető után továbbra is lefelé haladunk. Nagyjából azt láthatjuk, hogy a baloldalon fenyves van, jobbra lombos fák. Később a fenyves lesz az uralkodó, a lombos fák inkább csak elegy fák lesznek. Egy enyhe emelkedő lesz majd, aztán a hegyoldalban oldalazva megy az út lefelé. Jobbra a hegytetőn van egy kilátópont, ami igen közel van az útvonalhoz, ezért semmi veszítenivalónk nem lehet és ezen a szakaszon szinte az egyetlen lombok által nem zavart kilátóhely (Gamóca) (kilátás a Mexikó-völgyre, a kőbányára). Azután hamarosan leérünk a házak mellé. Balra fordulunk az Üllő utcába, ami levisz a Görömböly felé menő útra. Egy darabig van mellette egy szervizút járdával, majd egy patak után is tudunk mellette menni, van járda. Majd a Bükkszentkereszt, Bükkszentlászló felé menő 2519-es út után megszűnik a beépítés, az úton kell menni és alig van hely. Elég rossz helyzet. Majd ismét lakott területre érünk, ott már lesz járda. A főút jobbra kanyarodik, az útvonal balra megy tovább. Nem egy hangulatos környék, de a végcélnak választott Vasgyár bejárata teljesen érthető, hamarosan elérjük.

Bejárás: 2020. szeptember-október
Az oldal létrehozása: 2020. november
utolsó módosítás: 2020. november